Oldalak

2014. október 2., csütörtök

Egy kis ez, egy kis az

Szeptember egy futós hónap volt. Elszaladt maga a hónap is, és mindent futtában csinálok, plusz sok a meló is /értendő ezalatt, hogy munkahelyemen több időmre tartanak igényt, mint amennyit magamtól ott lennék :o) /

Azért varrogatok is, hamar öltöttem keresztlányom unokatesójának két lambadaszoknyát, általa kiválasztott anyagokból:





A rózsaszín egy Bratz-os függöny, a lila egy paplanhuzat volt fénykorában, de mi felkaroltuk őket a turkálóban, hogy átalakulva folytathassák karrierjüket...
Zsuzsi instrukciói alapján még nekem is ment a szoknyakészítés, kivéve egy pontot, a géppel varrt fodor - ráncolást. No, nem mintha ilyet még nem csináltam volna, vagy éppenséggel ez ördöngösség lenne, csak éppen a cérnáim hagytak cserben, és folyton elpattantak a behúzó varratok szálai. Így feladtam, és inkább kézzel varrogattam, ami lassabb, de biztosabb:




Közben minden nap kell ebéd is ugye, finomat és olcsón, de hamar is, ki ne tudná manapság? :o)
Többször sütöttem már ilyen tojás-IZÉ-t, de most több tojásom volt, ezért nem muffin formákban, hanem őzgerincben sütöttem meg:




Itt még kenyérnek álcázza magát, pedig húspótló ám! Össze kell hozzá keverni tojást, reszelt sajtot, apróra vágott hagymát, maradék felvágottat, ízlés szerinti fűszert, és kevés lisztet, ami összefogja (jó nokedlitészta sűrűségűre), aztán megsütni.
Szeletelve akár szendvicsbe is jó:




Felkockázva pedig szuperfinom főzelék feltét:




És ha már a lila ágynemű elöl van, gyorsan megvarrom Nr.1 keresztlány szülinapi ajándékát is, amivel...


Folt. köv.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése